Forró, napfényes nap volt, egy a sok etiópiai nap közül. Kaldi, a kecskepásztor elgondolkozva legeltette kecskéit. A gondolatait az állatok furcsa viselkedése szakította félbe.
Nem hitt a saját szemének. A kecskék táncoltak.
Piros bogyók Etiópiából
Mitől lett ilyen jó kedve Kaldi kecskéinek? Egy kis piros bogyós bokortól, amiről éppen falatoztak.
Kaldi összeszedte ezeket a bogyókat és dicsekedni akart velük a szerzetes barátjának. A szerzetes, kóstolás után lelkesedni kezdett a bogyókért – végre feltalálta a gyümölcsöt, amitől egész éjjel ébren tudott maradni.
Ennek a történetnek egy másfajta befejezése, hogy a szerzetes a bogyókat elutasítóan a tűzbe dobta. Az égő szemek azonban őt magát is meglepték a fantasztikus illatukkal. Így fedezték fél a kávépörkölést.
Egyáltalán nem biztos, hogy Kaldi története igaz történet. Azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a kávé Etiópiából származik. A 15. században a Vörös-tengeren jutott el északra, Jemen Mocha nevű kikötőjébe. Ennek a kikötőnek a neve (mokka) lett a kávé szinonimája.
...és voltak a kávéházak
Elkezdtek megnyílni ott az ún. kávé házai, melyek a társasági élet központjává váltak. A kitűnő ital híre gyorsan elterjedt a világban. A kávé eljutott Indiába, Indonéziába és Olaszországba is.
A kávét VIII. Kelemen pápa is megkóstolta és a sátán italának nevezte. Szerencsére, később meggondolta magát és „megkeresztelte” a kávét.
A 17. században a kávéházi kultúra egész Európában elterjedt. A kávéházakban zajlottak a legérdekesebb beszélgetések és viták. Angliában például a kávézók klubját „The Royal Club”-nak nevezték el.
Brazíliába, a mai kávé nagyhatalomban a kávé csak a 19. század elején jutott el. Onnan terjedt el Amerikában és lett világjelenség.
Kétszáz éven át fejlődött a kávébab termesztése, szedése, pörkölése, a kávé csomagolása és magának az italnak a készítése is, amíg eljutottuk az eszpresszóhoz, amit minden reggel fogyasztunk.
A kávéházi székek a legérdekesebb kávéházi vitákra emlékeznek
Forradalmi újdonság volt az első eszpresszó kávégép feltalálása az olasz Luigi Bezzera által. Luiginek és további feltalálóknak hála, akik az eszpresszót a tökéletességre fejlesztették, a kávé tökéletes ízt kapott és a kávéházak pedig elnyerték a mai formájukat.
A kávé minősége és íze csak az egyik pillér, amin a kávéházak állnak. A sikeres vállalkozás alfája és omegája a beltér otthonos és kényelmes berendezése. A kávéházi székeken a vendégeknek a lehető legkényelmesebben kell magukat érezniük.
A kávéházban üldögélés alatt ugyanis megfeledkeznek az időről, hosszú beszélgetéseket folytatnak, minden létező és nem létező szóba kerül. A kényelmes ülés puha párnával kiegészítve, ami tapintásra kellemes anyagból készül biztosítja, hogy a vendégnek nem lesz kedve felállni és távozni a kávéházából.
A kávéházi székeknek gyönyörűen ki kell egészíteniük a belteret. Harmonikus környezetet teremtenek például a gyönyörű, természetes színnel pácolt, lakkozott fából készült crossback székek. A vintage kinézetüknek köszönhetően a bohém stílusú beltérbe is illenek, amit a kávé szerelmesei úgy imádnak.
Egyúttal fontos, hogy a kávéházi székeknek hosszú élettartama legyen, megterhelő karbantartás nélkül. Ez pedig a crossback székekre igaz. Sokéves hagyomány bizonyítja ezt, a szerkezete szilárd, ergonomikus és stabil.
A kávéházba azért érkeznek az emberek, hogy lassan, kortyonként kiélvezzék a kávét, magukba szívják a bohém hangulatot. Adjon lehetőséget a vendégeinek, hogy megpihenjenek a kávéházában, találkozzanak a barátaikkal és ihletet nyerjenek a munkájukhoz.
